párizsi béke, 1947. febr. 10.: a II. világháború utáni rendezés része, politikai és zsákmányszerző diktátuma. - Aláírói, a Szövetséges és Társult Hatalmak (tagjai: a SZU, NBr., Ausztrália, Fehérorosz SzSzK, Kanada, Csehszl., India, Új-Zéland, Ukrán SzSzK, Délafrikai Unió, Jugoszláv Szöv. Népközt.) megbüntették Mo-ot, mely ezzel „a háborúért a felelősség ráeső részét viseli”. Egyidőben írták alá Párizsban az Olaszo-gal, Finno-gal, Romániával és Bulgáriával kötött szerződést is, melyekkel (különösen az ol. és rumén 'békével') összehasonlítva a másik négy büntetését a m. béke együttesen tartalmazta. A csupán a m. fél kötelességeit előíró „békeszerződés” 8 részben és 6 mellékletben állandósította a →trianoni béke állapotát, mely Mo-ot nagyhatalmi függőségbe hozta. - A ~ Mo. határait az 1938. I. 1-i határokra korlátozta, mindkét →bécsi döntést hatálytalanította. Csehszl. megkapta Dunacsun, Horvátjárfalu és Oroszvár községeket (1. r. 1-5.§) Mo-ot kötelezték az alapvető polgári jogok (a véleménynyilvánítás, sajtó és közzététel, nyilvános gyülekezés, stb. 1. cikk) betartására, a faji, nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés tiltására, „minden fasiszta jellegű” szervezet föloszlatására, az Egyesült Nemzetek elleni és a revíziós propaganda megtiltására (4. cikk, vö. az 1. cikkel). Rendelkezett a Csehszl-ból kitelepítendő lakosságról (5. cikk), a háborús, népellenes bűnökkel vádoltak bíróság elé állításáról (6. cikk); arról, hogy 18 hónap alatt át kellett adni Csehszl-nak és Jug-nak „a szellemi örökséget alkotó azon tárgyakat, amelyek e területekről származnak, s az e területek felett 1919 e. Mo. által gyakorolt uralom következtében kerültek 1848 után a Magyar Állam vagy magyar Közintézmények birtokába”: kvtárak, okmányok, régiségek, levtárak, műalkotások, tud-os tárgyak; a m. kormánynak minden segítséget meg kellett adnia ezen tárgyak fölkutatására (11. cikk, 1-4.) A katonai és légügyi rendelkezések (3. rész) védhetetlenné tették Mo-ot, hadseregét 65.000 főre, légiflottáját 90 (ebből 70 harci) repülőgépre korlátozták, a hadiipart betiltották (16. cikk). „A jelen Szerződés életbelépését követően minden szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Mo-ból vissza kell vonni, mindazonáltal a SZU-nak fennmarad a joga m. ter-en oly fegyveres erő tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa”(4. r. 22. cikk). Mo. visszaadja az Egyesült Nemzetek bármelyikének területéről elhurcolt javakat, 8 év alatt fizet árucikkekben (gépi fölszerelés, folyami járművek, gabonaneműek és más áruk); a SZU-nak 200 millió $-t, Csehszl-nak és Jug-nak 100 millió $-t (35 $ = 1 uncia arany). (5. r. 22-23. cikk). Mo. az Egyesült Nemzetek minden polgárának „Mo-on levő összes javait a jelenlegi állapot szerint vissza fogja adni. A kártalanítás minden levonástól, adótól vagy más tehertől mentesen fizetendő.” (6. r. 26. cikk) - A ~t 1947. VII. 25: kihirdették, törvénybe iktatták mint az 1948:18. tc-et. - A békediktátum önmagában (előkészítő irataival) 2004: sem tanulmányozható, mert alárendelt része a II. vh. utáni 'rendezésnek', amelynek célja a hagyományos Európa végleges fölszámolása, azaz a liberális eszme fölényének biztosítása, az akadályok elhárítása a globalizáció útjából. A 'rendezésnek' éppúgy része a győztes NBr. gyarmatbirodalmának fölszámolása, mint a vesztes Mo. földarabolása, v. a vesztes Ro. É-Erdéllyel való megjutalmazása. - A ~ a világtört. legcinikusabb békediktátuma, diktálói sok tekintetben felülmúlták trianoni elődeiket. 1945-47: előkészítésekor az USA és NBr. vezetői kiszolgáltatták Közép-, ill. K-Európát Sztalin kénye-kedvének. Nemcsak azt tudták, hogy Sztálin tömeggyilkos, háborús bűnös, hanem azt is, hogy komm. gyarmattá teszi a megszállt országokat. - Csehszl. és Jug. (népei akarata ellenére való) újjáteremtése és megjutalmazása Mo-tól elvett, m. többségű ter-ekkel a II. vh. után éppoly zsákmányolt ajándék volt, mint az I. vh. után. Nem békét teremtő volt annak a Ro-nak a Mo-tól elvett É-Erdéllyel való megjutalmazása, amely az antant kegyeltjeként, 1919-es jutalmazóival szembefordulva, No. oldalán kb. 3x akkora haderővel vett részt a vh-ban, mint Mo. Népellenes bűntények sorozatát követte el a szovjet elleni hadjáratában (Odessza) és 1944 őszén Erdélyben (Szárazajta, 126 nap). - A ~tárgyalásokon résztvevők nem dönthettek, csupán végrehajtották a háttérből diktálók akaratát. A m. békeküldöttség egyetlen érvét sem vették figyelembe, szerepük csak aláíróként volt fontos. A valódi döntéshozók közül szinte csak Sztalin szerepe ismert, a többiek homályban maradtak. Ko.I.-88

Kun Andor: Enyhítő körülmények Mo. bűnperében. Bp., 1946. - Orsz. Törvénytár 1947. VII. 25. - Domokos Pál Péter: Rendületlenül... Márton Áron, Erdély pp-e. Bp., 1989. - Sorsdöntések. A kiegyezés 1867. A trianoni béke 1920. A ~ 1947. Uo., 1989. - Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. 1-2. köt. Uo., 1990. - Degrelle, Leon: The Hitler Century. I. köt. Torrance (Calif., USA), 1992. - Rónai 1993. - Montgomery, John Flournoy: Mo., a vonakodó csatlós. Bp., 1993. - Kocsis István: A meztelen igazságért. A m-román viszony megromlásának tört. 2. jav. kiad. Uo., 1994. - Ullein-Reviczky Antal: Német háború - orosz béke. (Mo. drámája) Uo., 1994. - Kertész István: M. békeillúziók 1945-1947. Oroszo. és a Nyugat között. Uo., 1995. - A m. jóvátétel és ami mögötte van. Vál. dokumentumok 1945-1949. Vál., bev. és jegyz. Balogh Sándor és Földesi Margit. Uo., 1998. - Földesi Margit: A megszállók szabadsága. A hadizsákmányról, a jóvátételről. Szövetséges Ellenőrző Biz. Mo-on. Uo., 2002.